Bandi, a legidősebb bátyám 1901. junius 27-én született Budapesten. A Bandinak azt mondták az iskolában: ' 7 évig szoptatott a mamád'. Olyan erôs volt. Nagyon szelíd fiú volt különben.
Mivel Bandi volt a legidôsebb, tengernyi szeretet, jóindulat áradt feléje. Apa a szeretetével túlságosan magához kötötte Bandit, még akkor is, amikor már nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok volt. 1936-ban Münchenben megnyerték a sakkolimpiát.
Magyarországon a származása miatt -- numerus clausus-- nem járhatott egyetemre. S mivel anya nagyon jól fôzött, egyszerűen nem bírta megenni a kosztot Berlinben. Bandi hazajött és akkor ment el az Angol-Magyar Bankba hivatalnoknak. Nem is fejezte be az egyetemet. Aztán jöttek a leépítések, a világválság, nagy volt munkanélküliség, szűcs lett. Úgyhogy a Bandi sokáig nem nôsült meg. Mint munkaszolgálatos volt Kárpátalján, ott ismerte meg a feleségét, Anicát 1942-ben.
'S. Endre többszörös válogatott tagja a két világháború közti sakkolimpiai magyar csapatnak. Összesen 6 olimpián játszott: három arany és két ezüstérmet szerzett. A Nemzeti mesterversenyeken több érmes helyezést ért el.' (Bottlik Iván:Kis magyar sakktörténet, 2004. )
Endre a háború éveiben itthon volt végig Magyarországon.
1944. decemberében halt meg a munkaszolgálatban.