Hámos Imre nagynénjei

Ezek az anyósom testvérei. A bal oldalon álló a Jeta néni. A jobb oldali szerintem a Giza, a középső pedig a Lina. A kisfiú a bal oldalon a férjem. Azt hiszem, hogy ez a Balaton, és a férjem olyan 7-8 éves lehet, tehát valamikor az 1900-as években készülhetett a fotó. Állítólag 12 lánytestvére volt az anyósomnak és egy fiú [Kohn Zsigmond, később: Kertész Zsigmond], a legfiatalabb, aki nagyon fiatalon meghalt tüdőbajban. A családnevük Kohn volt, és Pesten éltek. Eredetileg nem pesti család volt, mert ha jól emlékszem a papírokból, az anyósom valahol Nagypeszeken született. De már réges-régen Pesten éltek. Akiket én ismertem testvért, akikről tudok, akik nem korábban haltak meg, azok mind Pesten éltek. A Jetának nem volt gyereke. Volt férje, de hamar megözvegyült, 1929-ben már nem volt férje. Az én édesanyám legfiatalabb húgát, a Linka nénit vette feleségül a Jetának az egy fiútestvére (Kertész Zsigmond), aki korán meghalt, és a Jeta velük élt Budán. A Jeta néni nem dolgozott, ott élt a sógornőjénél, a lányára vigyázott, és rontotta, nagyon rosszul nevelte őt. A Lina lett anyám legidősebb bátyjának, a Náci bácsinak a felesége. Náci bácsi a ?Népszavá?-nak volt a főkönyvelője vagy valami ilyen állása volt. Ő szocialista volt. Három fia volt. A középső fia 1935 körül 33 éves korában halt meg vérmérgezésben. A legidősebb fia 1945-ben halt meg tífuszban, állítólag tífuszoltástól, a legkisebb fia még él Ausztráliában, 94 éves. A Náci bácsi a háború előtt halt meg. A Lina néni a gettóban lehetett. De nem tudom, mert mikor a gettó volt, én nem voltam itthon. A Gizának két vagy három fia volt, őket eldeportálták. Valahol Erzsébeten vagy hol laktak. Egyik sem jött vissza a deportálásból. A Lina néni és a Jetta néni szerintem a gettóban voltak a háború alatt.