Baráti társaság a Palatinus strandon

Ez a fénykép egy vasárnap délelőtti strandoláson készült. Ebben az időben még volt szórakozási lehetőségünk a kiránduláson kívül, később már nem engedtek be minket sehova [lásd: zsidótörvények Magyarországon]. Hát ezt csináltuk. Ebben a zsidó baráti társaságban vasárnap mindig túrázni mentünk vagy néha strandolni, négy pár vagy öt pár. Ez a kép a Palatinus strandon készült. Ez az úgynevezett bevonulásom előtti baráti társaságunk; mármint mielőtt bevonultam a munkaszolgálatra. Fischer Ottó balról az első, a másik a Weiszbrun Jancsi, balról a harmadik. Én is rajta vagyok, a jobb szélen, mellettem Eszter, a leendő feleségem. Csak zsidókkal barátkoztunk. 1937-ben egy Ladányi Sándor nevű optikus-látszerész kisiparosnál tanultam ipari tanulóként három évig. De mivel nem bírt egy segédet eltartani, kinevelt inasnak. Tökéletesen megtanított a szakmára, és utána elhelyezkedhettem. Így kerültem a Fehér Optikához látszerészsegédként, és ott voltam egészen 1943 májusáig, míg be nem hívtak munkaszolgálatra. E mellett a munka mellett volt nekem egy mellékállásom is, ahol napvédő szemüveget csiszoltam reggel 6-tól 9-ig. Ezzel többet kerestem, mint egész héten a főállásomban. Kiemelt fizetésem volt, mert elismert és keresett jó szakember voltam. Abban az időben én elég jól kerestem, az anyámat én tartottam el, s nem engedtem dolgozni. A Májer nevű cég tulajdonosa, akinek a napszemüveg becsiszolásokat készítettem, szintén zsidó volt. Májert és a segédjét deportálták, egyikőjük sem jött vissza. A Fehér optikai céget pedig lebombázták. A feleségemet 1941-ben ismertem meg vagy talán 1942-ben -- valahogy így. 1944. március 29-én megnősültem. A munkaszázadból megszöktem, úgy nősültem meg, mert volt egy olyan verzió, hogy a házas asszonyokat nem deportálják, és nem viszik el, azok védettséget élveznek. Házasságot kötöttünk, ennyi volt az egész, megesküdtünk, ő ment jobbra, én balra. Akkor még nem volt egyházi esküvő, csak polgári esküvő volt, Magyarországon az volt az elismert. Az egyházi esküvőt 1945 februárjában vagy márciusában tartottuk meg a Bethlen téren. Ez az időszak mozgalmas volt.