A Gombos család sírköve

A képen a férjem [Gombos Endre] családjának a sírja Pécsett. A férjem pécsi származású, az édesapja Pécsett született. Rendszeresen lejártunk Pécsre. A férjemet oda húzta a szíve. Ahányszor elvoltunk Pécsett, mindig elment a Munkácsy Mihály utcába megnézni a házat, ami a nagybátyjának a háza volt, és ahol ő minden nyáron nyaralt. Én is elvittem oda az unokáimat, mikor lementünk megkeresni a családi sírt, amit alig találtunk meg. A vidéki temető borzalmas, alig-alig van rendezett sír, hiszen nincs, aki gondozza. Már az apósom is Gombos volt, Gombos Aladár. Az előző nevük Grün volt, és magyarosított név a Gombos. Ők magyarosították. Az üldöztetés idején a férjem bujkált az édesapjával együtt. Lebuktak, igazoltatták őket, a férjemet bevitték a nyilasházba, az édesapját elvitték a Duna-partra, ott lőtték agyon [lásd: zsidók Dunába lövése]. A férjem megszökött a nyilasházból, és akkor ment be a gettóba. Az már 1945 januárjában volt, már amikor végét járta az ostrom. A férjem egész családját kiirtották Pécsett. A nagybácsikáját, Gombos Edét Mauthausenba vitték, onnan visszajött, de agyvérzésben meghalt 1945-ben. Doktor Gombos Ede nagyon híres pécsi ügyvéd volt. Nagyon gazdag ember volt, nagyon gazdagon nősült, és ő maga is egy nagyon jól menő ügyvéd volt, Pécs legjobb ügyvédje. Azonkívül virilista volt, ami azt jelentette, hogy a legmagasabb adót fizette. Az ő családját, a feleségét, a lányát, doktor Gombos Lillyt -- egy végtelenül nagy tudású nőt, aki Svájcban végzett az egyetemen, a Sorbonne-ra is járt, történész volt --, őket is elvitték. A Lillynek a férje doktor Pinczési István volt, a férjem nagymamáját Grün Jánosnénak hívták. Ezeket mind, mind Auschwitzba vitték. Az egész családot Auschwitzban kivégezték [A kép szerint Pinczési István 'Oroszországban' halt meg, 1942-ben -- nyilván a Szovjetunióban, Ukrajnában mint munkaszolgálatos. -- A szerk.].