Lóránt Istvánné kislányként apjával és nagynénjével

Ez a kép 1935-ben vagy 1936-ban készülhetett a Rózsák terén. A fiatal nő a jobb oldalamon az anyám húga, Svéd Magdus, aki szülésznőnek készült, és nálunk lakott. Magdus nagyon csinosan van öltözve, szép szőrmekabát, kalap és egy fehér galléros ruha van rajta. A kezében kesztyű és szép retikül. Látszik, hogy nagy szeretettel fognak engem az apámmal együtt. Magda néném nálunk lakott a kisszobában, amikor szülésznőnek tanult. Magda 1914-ben született. A vőlegényét egy héttel az esküvőjük előtt vitték el a németek, Jungreisz Tivadarnak hívták, és úgy nézett ki, mint József Attila. Magdus a háború alatt vöröskeresztes ápolónőként dolgozott. Negyven évvel később egy túratársához ment férjhez. Magdusnak három szakmája volt: gyermekgondozó, szülésznő és ideggondozó. Nyugdíjazásáig kórházban volt szülésznő, utána hetvenéves koráig egy ideggondozóban dolgozott. 2003. szeptember 28-án halt meg, 90 éves korában. Gyerekkoromban a templom háta mögött [a Rózsák terén álló templomról van szó], a Munkás utca 6-ban laktunk. Nagyon rendes volt, munkásemberek laktak ott. Kétszoba-konyhás lakásunk volt. Az utcai szobában fehér bútor volt: egy háromajtós szekrény, egy tükrös asztal és egy vaságy. Az udvarra néző kisebbik szobában egy rézgombos vaságy és egy sezlon volt. Amikor nálunk lakott Magda, akkor a kis szobában az ágyon aludtak a szüleim, én meg a sezlonon. A vécé a folyosó végén volt a sarokban. Nem volt spájzunk, hanem a konyhaszekrény mellett volt két tízliteres bödön, amiben az anyám a libazsírt, mikor libát vett, kisütötte, mert mi csak azzal főztünk.