Ez a Kertész és társa csemege és fűszerüzlet a Bartók Béla úton, de akkor Horthy Miklós útnak hívták. Kertész Zsigmond a nagynénémnek, a Linka néninek, anyám testvérének volt a férje. De nagyon korán, sokkal a háború előtt tüdőbajban halt meg. A társa lehetett a szülőanyám testvére, Oblath Ferenc. Később nem dolgozott aztán, és akkor az anyám másik testvére a Miksa, vagy ahogy mi hívtuk, Miska bácsi, vette át ezt az üzletet.
Egy kis csemegeüzlet volt. Nem emlékszem hogy lett volna alkalmazottjuk. Sajtot, felvágottat, valami fűszereket is árultak benne. Ha jól emlékszem, ahogy így bementünk az ajtón, a bal oldalon volt a pultos rész. De hogy milyen pénztár volt -- semmire nem emlékszem. Volt valami hátsó része a boltnak, ott tartotta a sajtokat a nagybácsim.
1929-ben még megvolt az üzlet, mert én oda jártam a Horthy Miklós úti felső kereskedelmi iskolába [lásd: kereskedelmi iskolák], ami nem messze volt az üzlettől. De reggel bementem az iskolába, mikor vége volt a tanításnak, hazamentem. Nagyon ritkán, tán egyszer vagy kétszer mentem be. Körülbelül az 1930-as évek közepe tájáig lehetett meg.
A Miska bácsiról szinte semmit nem tudok. Azt sem tudom, milyen iskolát végzett. Nagyon későn nősült, 1940 körül, és azt hiszem, hogy jómódú nőt vett el, mert aztán mikor már nős volt, akkor nem az üzletben volt, hanem az Erzsébet körúton, majdnem a Híradó mozi mellett volt egy cukorkaüzletük. És nagyon későn született egy kisfia. Miska bácsi még a háború előtt öngyilkos lett, valamikor 1943-ban vagy 1944-ben. És akkor a felesége maradt az üzletben. Kisvárdai lány volt a felesége, több testvére volt, és a kisfia, a Jancsika, azt hiszem, Kisvárdán maradt. És onnan eldeportálták a nagyszüleivel meg a nagynénjeivel. Kicsi volt a fiú, azt hiszem, még nem is volt iskolás. És aztán a háború után Miska bácsi felesége kiment Ausztráliába, ott halt meg.